Mentés a kedvencek közé! Kövessen minket a Facebook-on!
Rólunk mondták

Finnekkel kirándultunk Erdélybe és a moldvai csángó magyarokhoz

A szigetszentmiklósi Magyar-Finn Baráti Kör jó kapcsolatot ápol testvérvárosunkban, a tőlünk 2400 km-re lévő Haukipudasban élő, Magyarország iránt érdeklődő finnekkel. Gyakran látogatnak csoportok vagy családok egymáshoz, de eddig ilyen nagy, közös útra, mint az idei, még nem került sor. 2010. július 28 – augusztus 03-ig Erdélyben és a moldvai csángó magyaroknál jártunk együtt.
A történet még tavaly kezdődött, amikor haukipudasi barátunk, Tytti Isohookana-Asunmaa asszony baráti körünk egyik tagjával, Dr. Szacsvay Zsuzsával a csíksomlyói búcsúban járt. Tytti asszony, akiről tudni kell, hogy 2001-ben az Európa Tanács felkérésére több ízben látogatott el a moldvai csángó magyarokhoz, hogy jelentést tegyen a csángó kisebbségi kultúra helyzetéről Romániában, tavalyi útjukon vetette fel az ötletet: szervezni kellene egy közös utazást Erdélybe és a csángó magyarokhoz Moldvába, melyen baráti körünk tagjai mellett finn testvérvárosunkból a téma iránt érdeklődők is részt vehetnének. A buszkirándulás szervezésére a Misszó Tours Utazási Irodát kértük meg.
Így indult útnak 11 finn barátunk Haukipudasból és Ouluból július 28-án hajnalban, hogy velünk, a budapesti repülőtéren őket váró 7 szigetszentmiklósi magyarral hét felejthetetlen napot töltsön el együtt. A csoport tagjai közül többen ismertük már egymást, de mire a román határhoz értünk, a többiek is összeismerkedtek. Utunk során mindenhol úgy intéztük, hogy szállásadóinkkal se legyen nyelvi problémája senkinek, ezért minden háznál magyarok és finnek is laktak, s így az egy helyen lakók még inkább összebarátkoztak.
Nagyon sok szép helyen jártunk, s az idő is kedvezett nekünk. A Király-hágónál még szemerkélő esőben csodáltuk a mélyen ülő felhőket a hegyek fölött, de Kalotaszentkirályra érve már halványan kisütött a nap. Attól fogva napsütés kísért csaknem végig az úton. Tartalmas programunkból csak néhány részletet említek meg.
Körösfőn gyönyörű festett kazettás mennyezetű, jellegzetes kalotaszegi templomot csodáltunk meg, Kolozsváron többek között azt a házat, ahol nagy királyunk, Mátyás született, Tordán a több évtizede nem üzemelő sóbánya hatalmas termeit, Marosvásárhelyen pedig a szecessziós Kultúrpalotát.
Szejkefürdőn a még a harmatos füvön ragyogtak a reggeli napsugarak, amikor a székely kapuk során Orbán Balázs síremlékéhez sétáltunk fel, Csíksomlyón azonban már magasan állt a nap, amikor a Kegytemplomhoz értünk. A finneket is megérintette a búcsújáró hely hangulata, amikor a Kis-és a Nagy Somlyó közötti nyereg hatalmas térségét nézve elképzelték, mennyi magyar találkozik ott össze évről évre, minden pünkösd alkalmával.
A csángó magyar települések közül a történelmileg legfiatalabb Pusztinát kerestük fel, ahová csak az 1764-es madéfalvi vérengzés után települtek ki a menekülő székelyek.
Ott tartózkodásunkat a Magyarországon is ismert odavalósi csángó népdalénekes, Nistor Ilona szervezte meg.
Éppen akkor tartották ott azt a népzenei tábort, melynek nézőként mi is részesei lehettünk. Első este gyimesi csángó zenekar húzta a talpalávalót, másnap a népzenei táborzáró műsorában moldvai csángó muzsikában gyönyörködhettünk. Moldvai táncház mindkét este volt, a bátrabbaknak többször is lehetőségük nyílt, hogy csatlakozzanak a táncolókhoz, amit többen meg is tettek.
Vendéglátóink mindenben igyekeztek kedvünkben járni. Még azt is bemutatták nekünk, hogyan öltöztetik a menyasszonyt hagyományos moldvai csángó esküvői viseletbe. Láthattuk azonban a való életet is: másnap, egy valóságos esküvőn, mivel a menyasszony román volt, a fiatal pár sajnos nem népviseletben állt az oltár elé, csak a meghívott vendégek viselték az ilyenkor szokásos színpompás viseletet.
Megtudtuk, hogy a moldvai csángók anyanyelv használati gondjai is csak részben oldódhattak meg: bár Tytti asszony jelentését követően az EU elvárásának megfelelően lehetővé vált a faluban a magyar nyelv hivatalos oktatása, a szentmise nyelve még mindig román, amit magunk is tapasztalhattunk. A mélyen hívő római katolikus moldvai csángók azonban nem hagynak fel a reménnyel, hogy egyszer eljön az idő, amikor végre ismét anyanyelvükön énekelhetik majd szép népénekeiket a templomi szertartásokon.
Moldvából hazafelé útban még rövid látogatást tettünk a csángók magyar nyelvű oktatásának egyik központi intézményében, a gyimesfelsőloki Szent Erzsébet Csángó Gimnáziumban, majd ismét Erdély látnivalói következtek: többek között Farkaslaka Tamási Áron síremlékével, a fazekasságáról híres Korond, ahol mindenki kedvére válogathatott ajándékot a szebbnél szebb mázas cserépedényekből, majd Szováta a Medve tóval, ahol fürödhetett, akinek a kedve úgy hozta.
Tytti asszony még buszkirándulásunk elején nagy feladatot adott velünk utazó elnökünknek, Dr. Becz Miklósnak. Magával hozta Lakatos Demeternek, a híres moldvai csángó költőnek egy archaikus magyar nyelven írt verseskötetét. Azt kérte, Miklós fordítson le finnre egyet ezek közül a versek közül. Nem volt kis feladat, hiszen a költő itt-ott még az Ómagyar Mária-siralom nyelvét használta verseiben. De nem olyan fából faragták Miklós barátunkat, hogy ne birkózzon meg a feladattal, s amíg hazafelé hozott bennünket a busz, búcsúzóul, egy nagyon szép verset olvasott fel nekünk, amit nagyapjára emlékezve írt a költő, aki így beszélt neki az elvesztett magyar hazáról.

Köszöntjük névnapjukon
Alfréd nevű látogatóinkat!
Ausztria Bosznia
Csehország Franciaország
Horvátország Szentföld
Lengyelország Lettország
Litvánia Észtország
Olaszország Portugália
Erdély Délvidék
Felvidék Szlovénia
Kárpátalja
Bethlen Gábor Kollégium
Keresztszülő-program
Magyar Pálos Rend
Verbita Rend
Vianney Testvérek
Prospektus 2019
Zarándokvonatok, Zarándoklatok és Körutazások
Letöltés (PDF, 2,3 MB)

Régebbi prospektusok

Prospektus rendelés...
  Utazási szerződés
  Részletes adatvédelmi tájékoztató
  Rövidített adatvédelmi tájékoztató
  Médiapartnereink
  Hasznos linkek
  Sütés-főzés
  Humor
  Impresszum
Kövessen minket a Facebook-on! Hívjon minket Skype-on! Kövessen minket a YouTube-on!
Ön a 3219779. látogatónk.
Újra Lengyelországban jártunk...

Tavaly voltunk először Budai szervezésében Lengyelországban, s akkor eldöntöttem, hogy legközelebb újra megyünk. Most unokámmal mentünk a 3 napos zarándokútra. Az átélt élményt elmondani, leírni nem tudjuk. Csíksomlyói utunk során is mindig tele voltam élménnyel, de ez a zarándokút valami csodálatos volt. Tarlamilag, szervezésileg maximálisan elégedettek vagyunk. A lengyelek vendégszeretete lenyűgözött. Bennünket párkányiakat talán most még érzékenyebben érintett, hisz két éve folyamatosan foglalkozunk a lengyel - magyar barátság... Tovább...

D.E.

© Misszió Tours Utazási Iroda, 2015  -  zarandokvonat.hu  -