|
|
|
Jó hírünk! |
 |
Az idei, „A remény zarándokai” mottóval meghirdetett Csíksomlyói pünkösdi búcsú június 6. és 9. között közel félmillió hívőt vonz a Keleti-Kárpátok bükkösei közé, ahol a ferences hagyományok szerinti liturgiák és gyalogos zarándoklatok mellett különleges lelki töltekezést ígér György Alfréd kamilliánus szerzetes ünnepi szónoklata. Az alábbiakban Timár Sándor Asztrik OFM atya személyes köszöntőlevele olvasható.
Zarándok Testvéreim!
Szeretettel köszöntelek a Kisebb Testvérek Szent István Királyról nevezett Erdélyi Rendtartományának nevében! Rendünk, amelyet röviden erdélyi ferencesekként szoktak emlegetni, immár fél évezrednél régebben lakja Csíksomlyó kegyhelyét, és őrzi legnagyobb ékességét, a Segítő Szűz Mária kegyszobrát. Bár Csíksomlyó Székelyföldön, a Keleti- Kárpátok egy eldugott szegletében található, az évszázadok során mégis a magyar anyanyelvű római katolikus hívek legjelentősebb zarándokhelyévé vált. Napjainkra pedig a Csíksomlyói Szűzanya szentélye a világ magyarságának találkozóhelye lett, hiszen a pünkösdszombati fogadalmi búcsúra évente csaknem félmillió zarándok érkezik szerte a nagyvilágból.
A csíksomlyói pünkösdi búcsúk csaknem ötszáz éves története egyúttal a székely nép története is. Ennek megfelelően számos hagyomány határozza meg az ünnep formáját, folyamatát. Talán a legismertebb a gyalogos zarándoklat, mert a székelyföldi falvak népe évszázadok óta keresztaljákba rendeződve jelenik meg a kegyhelyen a pünkösdi nagybúcsúk alkalmával. Nemcsak máriás lelkülettel, hanem szigorú rendben vonultak és vonulnak fel a települések küldöttei a Szűzanya szentélyéhez. A kommunista vészkorszakot követően, az 1990-től újrainduló legújabb kori zarándoklatok olyan hatalmasra nőttek, hogy a hívek tízezrei nem fértek már el a kegytemplom környezetében, ezért vált szükségessé áthelyezni a szentmisét a Kis- és a Nagysomlyó hegyek közötti nyeregbe, ahova a régi időkben is mindig kikerültek körmenetben a zarándoklat résztvevői. 1996 óta immár a Hármashalom-oltár köré gyűlnek a pünkösdi nagybúcsún a szélrózsa minden irányából érkező százezrek.
Ekkora embertömeg szabad és biztonságos mozgásához jól átgondolt logisztika és megfelelő rendszabályok szükségesek. Az erdélyi ferencesek, Csíkszereda város vezetői és a rendfenntartó hatóságok együttesen úgy tervezték meg a pünkösdi ünnepkör menetrendjét, hogy a gyalogosok számára biztonságos és védett útvonalak, a járművek részére alkalmas parkolóhelyek, a kereskedelemre pedig kijelölt területek állnak rendelkezésre. Az ünnepet megelőző hetekben és napokban a szervezésben résztvevő minden fél a kommunikációs tér minden formájában, rádióban, televízióban és a nyomtatott lapok mellett a népszerű digitális platformokon közli az aktuális tudnivalókat. Mindenkinek lehetősége van arra, hogy időben és pontosan tájékozódjék a pünkösdi búcsú eseményeivel és helyszíneivel kapcsolatosan.
Programfüzetünkben nem a pünkösdi búcsúval kapcsolatos praktikus információkat közöljük, hanem az ünnep lelkiségére szeretnénk irányítani a figyelmet, arra a csodálatos kapcsolatra, ami ősidők óta jellemzi a Boldogasszony és a székely nép együttélését. A székely családok életében mind a mai napig jelenvalóság a csíksomlyói Segítő Mária. Az imádságokban és fohászokban megnyilvánuló lelki kapcsolat pedig a csíksomlyói szentélyre mutat. Ezért szent ez a hely: innen táplálkozik a rendíthetetlen hit, és innen erednek a hétköznapi csodák.
Fogadalmi búcsúnk főcelebránsa Exc. és Ft. dr. Kovács Gergely, a Gyulafehérvári Főegyházmegye érseke, ünnepi szónoka György Alfréd kamilliánus szerzetes. György Alfréd 1975. április 22-én született Csíkszentdomokoson. Tanulmányait szülőfalujában, valamint Gyergyószentmiklóson végezte. A középiskolai évek befejezése után iskolakönyvtárosként dolgozott. 1996-ban lépett be a kamilliánus rendbe. Teológiai tanulmányait Vácott, Egerben, valamint Veronában végezte. 2006-ban tette le örök fogadalmát Nyíregyházán a kamilliánus kolostorban. 2022. augusztusától a nyíregyházi Kamilliánus Kolostor házfőnöke és a Szent Kamill Rehabilitációs Központ fenntartó képviselője. 2023. augusztus 01-től a Nyíregyháza-Borbányai Szent László plébánia, plébániai kormányzója. 2024. december 08-tól a Német Kamilliánus Tartomány osztrák-magyar delegátusa. Papi jelmondata: „Tudjuk, hogy az Istent szeretőknek minden a javukra válik” (Róm 8,28).
Felszállt a fehér füst!
Ma délután 6 után pár perccel felszállt a fehér füst a Sixtus-kápolna kéményéből. XIV. Leo néven az ágostonos rendi Robert Prevost amerikai bíboros vezeti Krisztus Egyházát Ferenc pápa utódjaként. Köszöntő szavaiban Krisztus békéjét kívánta a világ számára, és arra hívta a világ minden táján élő keresztényeket, hogy hirdessék a Mi Urunk örömhírét. Róma egyházához azt a felhívást intézte, hogy váljon misszionárius egyházzá, amely az igazságosságot, békét és szeretetet hirdeti, és közel van azokhoz, akik szenvednek.
Jeso Eszter
A mi Urunk, Jézus Krisztus a mai napon felment a mennybe, szálljon fel vele a mi szívünk is. Jézus mennybemenetele remény számunkra. Ő már az Atyánál van, és minden pillanatban közbenjár értünk, emberekért, a világért. Ha az Ő tanítását megtartva élünk, akkor majd halálunk után a mennyben színről színre láthatjuk Őt, aki végtelenül szeret és kereszthalála árán megváltott minket. Hozzánk hasonlóan Ő is várja ezt a találkozást, amikor együtt lesz a bárány és a pásztor.
Jézusom! Te tanítványaid szeme láttára emelkedtél fel a mennybe. Kérlek, add meg nekem, hogy én is eljuthassak a Te országodba, ahol végtelen szeretet és boldogság vár rám. Vágyom arra, hogy minden pillanatban a Te színedet lássam és Téged dicsérjelek az angyalok seregével együtt. Halálom után vedd magadhoz lelkemet, én Uram, én Istenem.
Tudta, hogy Bernadettet 1925. június 14-én avatták boldoggá?
1925 óta Bernadett romlatlan teste a franciaországi Neversben található Espace Bernadette Soubirous kápolnájában nyugszik, és évente 200 000 zarándokot vonz.
Bernadett boldoggá avatásának 100. évfordulója és testének kegyhelyre vitelének emlékére 2025 folyamán számos spirituális és kulturális rendezvényt ajánlanak fel Szent Bernadett életéért.
A Pápai Ház Prefektúrája pénteken közzétette az újonnan megválasztott pápa májusi programjait: vasárnap a Regina Coeli imádságot a Szent Péter-bazilika központi loggiájáról imádkozza el, majd hétfőn a világsajtóval találkozik, audiencián fogadja a Kúria és a Vatikán alkalmazottait, valamint a diplomáciai testületet, végül pedig birtokba veszi a pápai bazilikákat.
Május 18-án, vasárnap délelőtt 10 órakor a Szent Péter téren XIV. Leó pápa celebrálja a pápasága kezdetét jelentő szentmisét. A hírt a Pápai Ház Prefektúrája jelentette be, amely közzétette a pápa májusi kötelezettségvállalásait.
Május 10-én, szombaton a pápa találkozik a bíborosokkal, míg május 11-én vasárnap a bazilika központi erkélyéről mondja el a Regina Coeli Mária-imát.
Május 12-re tervezik a találkozót a világsajtó képviselőivel, akik az elmúlt hetekben Rómában sereglettek, hogy beszámoljanak Ferenc pápa halálától a konklávéig tartó időszak eseményeiről.
A találkozót a diplomáciai testülettel (misszióvezetőkkel) május 16-ra tűzték ki, míg május 20-án Leó pápa birtokba veszi a Falakon kívüli Szent Pál pápai bazilikát. Ezt követően tartja meg az első szerdai általános audienciát.
Május 24-én, szombaton kerül sor a Római Kúriával és a Vatikán városállam alkalmazottaival tervezett találkozóra.
Május 25-én, vasárnap elimádkozza a Regina Coeli imádságot a hívekkel, majd birtokba veszi a Lateráni Szent János és a Santa Maria Maggiore bazilikát.
Somogyi Viktória – Vatikán
|
A Fatimai Boldogságos Szűz Mária
1917. május 13-án egy Cova da Iria („Béke völgye”) nevű helyen, a portugáliai Fatima közelében három pásztorgyermek, a tízéves Lúcia Santos és unokatestvérei, a kilencéves Francisco és a hétéves Jacinta Marto egy asszonyt pillantottak meg, aki ragyogóbb volt, mint a nap.
Az Asszony imádságra buzdította a gyerekeket, és arra kérte őket, hogy minden hónap 13-án jöjjenek el Cova da Iriába. A gyermekek teljesítették a kérést, és június, július, szeptember és október 13-án ismét megjelent nekik a Szent Szűz. (Augusztusban 19-én történt a jelenés, mivel 13-án a gyerekeket kihallgatás miatt fogva tartották.)
A júliusi jelenés alkalmával a gyerekek látomást kaptak a pokolról. A Szűzanya ekkor kérte először, hogy ajánlják fel Oroszországot az ő Szeplőtelen Szívének. E fölajánlást XII. Piusz végezte el 1942-ben, majd VI. Pál 1964-ben megismételte.
A jelenések híre gyorsan terjedt, és az utolsó alkalommal, 1917. október 13-án mintegy 70 ezer ember volt jelen Cova da Iriában. Ekkor történt a híres „napcsoda”: a nap megnagyobbodott, forogni kezdett, majd úgy tűnt, rázuhan a földre.
A jelenések során a Szűzanya titkokat bízott a pásztorgyerekekre. Lúcia sokáig nem beszélt ezekről, majd az 1940-es években püspöke utasítására leírta a titkokat.
A három titok közül az első a pokol látomása és azoknak a büntetéseknek a jövendölése, melyek a világra várnak, ha nem hallgat Mária intésére; a második titok Mária Szeplőtelen Szíve tiszteletének kinyilatkoztatása, mely reménycsillag a világ békéje és a lelkek üdvössége számára. E titkokat 1942-ben hozták nyilvánosságra.
A harmadik titkot Lúcia nővér 1959-ben egy zárt borítékban eljuttatta XXIII. János pápának, aki elolvasása után úgy döntött, hogy nem tárja fel annak tartalmát. Nyilvánosságra hozataláról II. János Pál pápa határozott 2000-ben.
Részlet a titokból: „[...] láttunk egy fehérbe öltözött püspököt, akiről úgy éreztük, hogy ő a szentatya. […] ment botladozó léptekkel […], fölérve a hegy tetejére, térdre borult a nagy kereszt lábánál, és egy csoport katona lőfegyverekkel és nyíllal tüzelve rá, megölte őt.”
II. János Pál ellen 1981. május 13-án követtek el merényletet a Szent Péter téren. A fatimai jelenések első napja és a merénylet időpontja közti egybeeséssel kapcsolatban így nyilatkozott: „Nem tudom, ki adta a fegyvert a gyilkos kezébe, de azt tudom, hogy ki térítette el a golyót, egy láthatatlan kéz, egy anyai kéz irányította.”
Egy évvel a merénylet után a szentatya Fatimába zarándokolt, hogy hálát adjon a Szűzanyának. A lövedéket, mely megsebesítette, ma is a fatimai Mária-szobor koronájában őrzik.
A Szent Szűz kérésének eleget téve II. János Pál pápa 1984-ben felajánlotta Mária Szeplőtelen Szívének az emberiséget.
Francisco és Jacinta gyermekként hunytak el 1919-ben és 1920-ban, II. János Pál pápa harmadik fatimai útján, 2000. május 13-án avatta őket boldoggá, Ferenc pápa 2017-ben, az első fatimai jelenés 100. évfordulóján szentté avatta őket. Liturgikus ünnepük: február 20.
forrás: www.magyarkurir.hu
|
|
|
|