A Szentföld, illetve a mai Izrael területe a három világvallás és az emberiség bölcsője, történelmi, kulturális központ, a világ zarándokainak egyetemes úti célja.
A mai Izrael modern és kozmopolita, nagyvárosok, sivatagok, tengerek és hegyvidékek váltakoznak a két magyarországnyi területen.Határait a Földközi-tenger, a korallzátonyairól nevezetes Vörös-tenger, valamint Jordánia, Egyiptom, Líbia és a Palesztin Autonómia alkotják.
Beutazás: Magyar állampolgároknak Izraelbe történő beutazás útlevéllel lehetséges, melynek a hazautazástól számított 6 hónapig érvényesnek kell lennie. Belépéskor az útlevélbe való izraeli beléptetési pecsét helyett beléptetési külön lapot kap a külföldi beutazó, amelyet kiutazáskor fel kell mutatni. Előfordulhat, hogy a határrendészet továbbra is hagyományosan, pecséttel regisztrálja az útlevélbe az Izraelbe történő belépést. A beutazó útlevelében található arab vagy más muszlim országok pecsétjei nem jelentenek beléptetési akadályt, ugyanakkor az ezekkel rendelkező utazók alaposabb biztonsági ellenőrzésre számíthatnak.
Biztonság: A bűnözés Izraelben nem haladja meg az átlagos európai szintet, annál fokozottabb kockázatot nem jelent. Ennek megfelelően a zsebtolvajlás előfordul a turisták által frekventált helyeken. Elsősorban Jeruzsálemben a zsúfoltság miatt tanácsos az óvárosi séta alkalmával a körültekintő óvatosság.
Egészségügyi előírások: Az általános egészségügyi és higiéniai helyzet jó, védőoltásokra nincs szükség. A vezetékes ivóvíz iható, de erősen klórozott. A kórházi ellátás magas színvonalú és fizetős, a sürgősségi ellátás magas színvonalú. A gyógyszertári és gyógyszerekkel való ellátottság jó, de minden egészségügyi szolgáltatás és gyógyszer ára magas. Minden Izraelbe látogató külföldi állampolgárnak érvényes teljes körű egészségbiztosítással kell rendelkeznie ott tartózkodása idejére, ezért utasbiztosítás nélkül ne induljanak útnak.
Időjárás: Az éghajlatot két uralkodó évszak jellemzi, az enyhe, esős tél novembertől áprilisig, valamint a száraz, nagyon meleg nyár az év másik részében. A Jordán-folyó mentén és a Holt-tenger vidékén nagy a forróság, a téli hónapokban sem csökken a hőmérséklet 20°C alá, az esték és az éjszakák viszont hidegek. A nyári szezon ideje alatt érdemes fokozottan felkészülni az Izraelben megtapasztalható magas hőmérsékletre és a tengerparti régióban jelentős páratartalomra. Javasoljuk, hogy a napsütés és hőterhelés okozta rosszulléteket elkerülendő gondoskodjanak a megfelelő és állandó folyadékbevitelről. A városokban sok helyen található ivókút, a zárt helyiségek szinte mind légkondicionáltak.
Öltözködés: A körutazásoknál napközben könnyű öltözék, esténként melegebb ruházat szükséges, illetve a programokon való részvételhez nagyon kényelmes cipő javasolt. A templomok megtekintéséhez hosszú nadrágot és vállat fedő ruházatot szükséges viselni. A hűvösebb hónapokban kabát, esőkabát, melegebb ruha ajánlott.
Vallási és viselkedési kultúra: A zsidó naptár luniszoláris naptár, ezért a helyi ünnepek minden évben más naptári napokra esnek. A sabbathoz (szombati ünnepnap) hasonlóan minden zsidó vallási ünnepnap napnyugtakor kezdődik és napnyugtakor végződik. Ennek megfelelően a vallásos ünnepnap, így minden sabbat kezdeti napján (sabbat esetén pénteken) néhány órával napnyugta előtt bezár a boltok többsége, illetve leáll a közösségi közlekedés (a taxik, az iránytaxik és egyes buszjáratok kivételével), amely csak szombat este indul meg újra, a boltok többsége pedig vasárnap reggel nyit ki. A shabbat egyes helyeken a szállodai szolgáltatásokat is befolyásolja.
Elektromos áram: 230 V.
Hivatalos fizetőeszköz, bankkártyák: A hivatalos fizetőeszköz a Sékel (ILS), 1 USD = kb. 3,4 ILS (2020. augusztus). American Express, Visa, Mastercard, Eurocard bankkártyákat a nagyobb üzletekben, áruházakban, benzinkutaknál elfogadják. Érdemes helyi valutát váltani, hiszen napközben az ásványvizet, gyümölcsleveket, péksüteményeket elsősorban Sékellel lehet kifizetni. A bankok általában 08.30 és 12.00 óra között tartanak nyitva, vasárnaptól csütörtökig, és 16.00-18.00 óra között vasárnap, kedden és csütörtökön. Némelyik nyitva tart pénteken és a zsidó ünnepeken is, 08.30 és 12.00 óra között. Szombaton minden bank zárva van.
Telefonálás: A Magyarországon használt mobiltelefon készülékek használhatók az ország egész területén. A Wi-Fi lefedettség részleges. Általános segélyhívó: 112.
Közlekedés: A nagyvárosok között jó a vonatközlekedés, távolsági buszok is vannak, de bevett eszköz az iránytaxi is, főleg péntek és szombat este között, amikor leáll a tömegközlekedés az országban. A városokban metró sehol nincs, villamos is csak Jeruzsálemben üzemel, a helyi buszok viszont jól működnek mindenhol. Fel kell arra készülni, hogy nincs minden kiírva latin betűkkel.
Borravaló: Étteremben 15% a szokásos borravaló mértéke, elvárják. A taxisoknak nem kötelező borravalót adni, de örülnek neki.
Dohányzás: Izraelben tilos a dohányzás a publikus helyeken, hivatalokban, kávézókban, éttermekben, szórakozóhelyeken, állomásokon és buszmegállókban.
Üzletek nyitva tartása, vásárlás: A legtöbb üzlet 09.00 és 19.00 óra között tart nyitva, vasárnaptól csütörtökig, szünettel 14.00 és 16.00 óra között. Szombaton az üzletek zárva vannak: pénteken délben bezárnak és legközelebb vasárnap délben nyitnak ki. Némelyik szupermarket és azok az éttermek, amelyek nem kínálnak kóser ételt, nyitva vannak pénteken és szombaton is.
Gasztronómia: Az izraeli konyha sokszínűségén jelentősen érződnek a palesztin, az orosz és a fekete-afrikai konyha hatásai. Izrael nem szűkölködik a kulináris élvezetekben, kitűnő éttermek, a közel-keleti konyha különlegességei, halételek, saláták, különféle előételek hatalmas választéka, tahina, humusz, arab pékségek ízletes kínálata csábítja evésre az utazót.
 
Amit feltétlenül érdemes megkóstolni:
• Humusz, maszabacha: Igazi közel-keleti étel, amit már az ókori egyiptomiak is fogyasztottak. Sokféle változatban készül: a legegyszerűbb csicseriborsóból, citromléből, fokhagymából, olívaolajból és tahiniből áll.
• Falafel: Az egyik alapvető eleme az izraeli konyhának. A falafel csicseriborsóból készül – fűszeres darált csicseriborsó olajban kisütve, kicsit olyan, mint egy fasírt. A legtöbbször pitában eszik, de remekül illik humusz mellé is.
• Tahini: Eredetileg csak a szezámmagpaszta neve, de az ebből készült szószt is így hívják. Ez a paszta rengeteg izraeli ételnek képezi az alapját: ezt teszik salátákra, pitába, a humuszba, de használják édességekhez is.
• Knaffe: Az arab desszertek királynőjének is nevezik ezt a méltán híres, az egész Közel-Keleten ismert édességet. Belül édes sajt és tészta, a tetején pisztácia.
• Saksuka: Izraeli lecsó, sokáig főzött paradicsommártás kaliforniai paprikával, rengeteg hagymával, fűszerekkel, a végén tükörtojással sütve. Van egy zöld változata spenóttal, és sokszor készítik padlizsánnal, feta sajttal a tetején.
• Szambuszak: Egy egyszerű töltött tészta, amit az igazán jó helyeken a vendég szeme előtt tesznek be a kemencébe. Akár ebédnek is elég, akkora adagokat tudnak készíteni.
 
Caesarea: az ősi, Heródes által épített erőd lenyűgöző romjainak látványa, az Aqueduct és a tengerparti hangulat fogadja az odalátogatóit.
Názáret: A történelmi Názáretet keresztények és muzulmánok lakják. Ettől elkülönül a szomszédos Nazrat-Illit („Felső-Názáret”), ami fiatal település és zsidók lakják.
Tabgha: a jézusi csoda, a kenyér és halszaporítás helyszínéül tartják számon. Úgy tartják, hogy a Kenyér és halszaporítás emléktemplomában található bizánci mozaik volt a csoda pontos helyszíne. Taghba volt emellett János evangéliuma szerint (János 21:1-24) Jézus negyedik megjelenésének is a helyszíne.
Genezáreti tó: Izrael legnagyobb édesvizű tava. 2000 óta a UNESCO világörökség várólistáján szerepel a „Jézus és az apostolok galileai útvonala” gyűjtőelnevezésen belül.
Nyolc Boldogság temploma: a Szentföld északi részén található, a Galileai tengertől észak-keletre. Ez az a hely, ahol Jézus az ún. Hegyi beszédet tartotta. A mostani helyszínt már több, mint 16OO év óta keresik föl a zarándokok.
Kafarnaum: település a Galileai-tó partján, bibliai újszövetségi helyszín, amelyet mintegy Kr. e. 150-től a 11. századig laktak. Helyén ma részben feltárt romok találhatók. Szent Péter házának és az ősi zsinagógának a helyszíne.
Angyali Üdvözlet bazilika: a katolikus egyház temploma Izrael északi részén, Názáret városában. Olasz kezdeményezésre épült fel.
Kána: Jézus első csodatételének a helyszíne, ahol a menyegzőn a vizet borrá változtatta.
Tábor-hegy: a hagyomány szerint ez az a távoli nagy hegy, ahová Jézus elvonult Péter, Jakab és János apostolokkal a Színeváltozás helyszínére.
Karmel-hegy: Illés próféta áldozatbemutatásának színhelye.
 
Jeruzsálem
Via Dolorosa: Jeruzsálem óvárosában az az út, amelyről úgy gondolták, hogy Jézus ott vitte a keresztet a Golgota felé.
Szent Sír Bazilika: A megfeszíttetés és a feltámadás helyszíne Jeruzsálem legfontosabb zarándkhelye. A bazilika a kereszténység egyik legfontosabb szentélye.
Golgota: Eredetileg egy Jeruzsálemtől északra, északnyugatra fekvő kőbányához kapcsolódó magaslat volt, amely az ókori időkben a kivégzések helyéül szolgált. Nevét valószínűleg a kivégzésekből hátramaradt csontok után kaphatta. Az evangéliumok tanúsága szerint itt feszítették keresztre Jézust.
Templom-hegy: valaha Salamon temploma állt, ma a Jeruzsálem jelképévé vált aranykupolás Sziklamecset található.
Siratófal: ide a Második Szentély lerombolása óta (Kr. u. 70.) zarándokolnak a zsidók imádkozni. Falrepedéseiben megírt imákat, könyörgéseket találunk, hisz e hely a ma élő zsidók legszentebb helye.
Getsemani kert: A hely a nevét a kertben lévő olajprésről, illetve olajsajtolóról kapta. Ez a kert volt Jézus kedvelt tartózkodási helye, gyakran imádkozott itt és itt is fogták el.
 
Betlehem
Születés temploma: A világ egyik legrégebben működő temploma, amelyet a legenda szerint Jézus születésének helyén emeltek.
Pásztorok mezeje: A Betlehemtől délkeletre levő Bét Száhúr palesztin városka határában, a Pásztorok mezején több mint két évezreddel ezelőtt jelent meg az Úr angyala az éjszakában virrasztó, nyájukra vigyázó pásztoroknak, és jelentette nekik, hogy Dávid városában, Betlehemben megszületett a Megváltó.
Qumran: a Holt-tengeri tekercsek lelőhelyével, ahol 1947. nyarán egy beduin pásztor rábukkant a "holt-tengeri tekercsekre”.