|
|
|
Jó hírünk! |
 |
Assisiben leleplezték a szeptember 7-én szentté avatandó Carlo Acutis új bronzszobrát, amely erőteljes üzenet arról, hogy a Katolikus Egyház fiatal, lendületes és tanítása mélyen aktuális ma is. Az alkotás Assisi egykori első székesegyháza, a Santa Maria Maggiore-templom közelében kapott helyet, itt mondott le jelképesen Szent Ferenc minden földi javairól és a világi hívságokról.
A 3,3 méter magas szobor, Timothy Schmalz kanadai művész alkotása az assisi Santa Maria Maggiore-templom renunciáció (lemondás) kápolnája előtt áll, ahol a 15 éves millenniál szentet eltemették.
A Szent Carlo a keresztnél című alkotás a keresztre feszített Krisztus mellett térdeplő Boldog Acutist ábrázolja, aki kezében laptopot tart, amelyen egy kehely és egy paténa látható – a tinédzser technológia iránti szeretetére és az eucharisztikus csodák online katalógusára utalva.
Timothy Schmalz szerint a mű összeköti Krisztus keresztjét, Boldog Acutist és a modern technológiát. Ez a három lényeges elem – mondta – ennek a modern szentnek a történetét ünnepli.
A lemondás kápolnája az assisi Santa Maria Maggiore-templomban található. Annak az eseménynek állít emléket, amikor Szent Ferenc nyilvánosan lemondott földi javairól és világi vagyonáról apja és Guido helyi püspök előtt, ami életének egyik sorsfordító pillanata volt. Az épület mind vallási, mind történelmi események jelentős helyszíne Assisiben, és 2017 óta itt nyugszik a nemrég boldoggá avatott, hamarosan szentté avatandó Carlo Acutis holtteste.
A kápolna azt a helyet jelöli, ahol Szent Ferenc levetkőzött, minden ruháját levetette, kifejezve, hogy teljesen lemondott apja vagyonáról, és elkötelezte magát a szegénységben és Isten szolgálatában eltöltött élet mellett: „Mostantól kezdve kétségtelenül kijelenthetem: neki adtam minden kincsemet.”
A helyszín Assisi történelmének része. Ősi kövek mesélnek a város múltjáról. Mára a kápolna egyik legfontosabb eleme Boldog Carlo Acutis sírja, akinek története és hite sok látogatót megmozgat.
Ferenc pápa szavai szerint a kápolna „lehetőség a lelki utazásra”. A lemondás szentélye az evangéliumi örömről, az egyszerűségről és a szolidaritásról való elmélkedés helye. Arra bátorítja a látogatókat, hogy mondjanak le az önzésről, nyissák meg szívüket mások felé.
„Isten, hazánkért térdelünk elődbe.
Rút bűneinket jóságoddal född be!
Szent magyaroknak tiszta lelkét nézzed,
Érdemét idézzed!”
November 13-án a magyar szentek és boldogok emléknapját ünnepeljük. Ezen a napon emlékszünk azokra az ismeretlen vagy névtelen szentekre és boldogokra is, akik már a Mennyei Atya dicsőségében vannak, és ott járnak közbe közös hazánkért. Imádkoznak értünk, hogy mi is a szentség útján járjunk, és hazánk fennmaradjon, mint magyar és keresztény ország.
Kérjük a hathatós közbenjárásukat, imádkozzunk, hogy azok, akik előttünk távoztak el az élők sorából és már az örök hazában vannak, esedezzenek értünk és segítsenek minket mindennapi küzdelmeink során.
Imájukat nemcsak ma, hanem az év bármely napján kérhetjük. Tartson hát Ön is velünk, legyen a Fekete Madonna Zarándokvonat utasa, amelynek keretében lehetőséget biztosítunk arra, hogy a krakkói Magyar Szentek és Boldogok Kápolnában is fohászkodjon a szentéletű magyarokhoz. 2025. november 15-ig kedvező áron tud még jelentkezni! Bővebb információ .
Jeso Eszter
A mai napon kezdetét veszi az adventi készülődés.
Advent első vasárnapján szívünkben reménnyel gyújtjuk meg az első gyertyát, majd Isten felé fordulva kérjük, hogy csendesítse le lelkünket, és töltsön el bennünket az Ő békéjével.
Legyen ez az időszak a várakozás örömének, a hit megerősödésének és a szeretet apró tetteinek ideje!
Áldott adventi készületet kívánunk!
„Mindenszentek ünnepe a keresztény az öröm és a remény ünnepe számunkra” – hangsúlyozta Kovács Csaba, Antal ferences szerzetes Csíksomlyón, az elsőszombati Mária-köszöntőn november 1-jén. Prédikációjában azt is kiemelte: a szentek példaképként kell előttünk álljanak, hiszen rámutatnak arra, hogyan és miként kell élnünk.
„Mindenszentek az öröm ünnepe számunkra, hogy már szeretteink közül reményünk és hitünk szerint sokan ott vannak Isten társaságában. A remény ünnepe, hogy majd mi is eljutunk a szentek társaságába, mi is velük együtt lehetünk. És az egyház tagjai kölcsönösen imádkoznak egymásért” – mondta az ünnep szónoka.
A szentmise előtti első imaórát a kosteleki hívek, míg a másodikat a csíksomlyói kegyhely munkaközösségének tagjai vezették. Utóbbiak mondták a fájdalmas olvasót és a szentmise után ők vitték a gyertyás körmenetben is a Szűzanya kegyszobrának másolatát is.
Az elsőszombati Mária-köszöntőt a Mária Rádió és a kegyhely YouTube-csatornája élőben közvetítette. A következő Mária-köszöntő december 6-án lesz.
Honlapunkon elérhetőek már a 2026-os év eleji zarándoklataink. MEGNÉZEM
Róma, Vatikán, Medjugorje, Mostar, Szarajevó, Fatima, Porto, Lourdes, francia Baszkföld, Olasz szentek, Prága, Törökország, Csíksomlyó, Czestochowa, Krakkó
Szeretettel várjuk a jelentkezésüket!
További útjaink folyamatos szervezés, feltöltés alatt!
|
|
Az Isteni Irgalmasság vasárnapja
Az isteni irgalmasság ünnepét Szent II. János Pál pápa hirdette meg, melynek napja – Szent Fausztina nővér magánykinyilatkoztatása alapján – a húsvétvasárnapot követő első vasárnap, melyet 2025-ben április 27-én ünneplünk.
Fausztina, polgári nevén Helena Kowalska a lengyelországi Glogowiecben született 1905-ben. Gyermekkorától kezdve az ima szeretete, a szeretet, az engedelmesség és az emberi nyomor iránt való érzékenység jellemezte. Húszéves volt, mikor belépett az Irgalmasság Anyja Nővéreinek Kongregációjába, ahol 13 éven át szolgált fiatalon bekövetkezett haláláig (1938. október 5.). Egész életét a bűnösök megmentésére ajánlotta fel.
Misztikus, istenközeli élményeiről naplót vezetett, melyet halála után adtak ki. Ebből tudjuk, hogy magánkinyilatkoztatásaiban, látomásaiban párbeszédet folytatott Jézussal, melyben megismerte Jézus azon kívánságát, hogy a húsvét utáni első vasárnap legyen az isteni irgalmasság napja.
II. János Pál pápa jól ismerte Fausztina nővér naplóját, hiszen még krakkói bíborosként ő maga foglalkozott a nővér boldoggá avatásának előkészítésével. A naplóból megismerte az Isteni Irgalmasság üzenetét és azt is, hogy ünnepe legyen az isteni irgalmasságnak. 1993. április 18-án boldoggá, 2000. április 30-án pedig szentté avatta Fausztina nővért, az isteni irgalmasság ájtatosságának apostolát, és az egész egyetemes egyház számára kihirdette az isteni irgalmasság ünnepét a húsvét utáni első vasárnapra.
„Ma téged küldelek az egész emberiséghez, irgalmasságom üzenetével. Nem büntetni akarom a sérült emberiséget, inkább meg akarom gyógyítani, és irgalmas szívemre szorítani." (Napló, 1588.) „Te vagy irgalmasságom titkárnője, erre a tisztségre jelöltelek ki a jelen és az eljövendő életben (...), hogy közöld a lelkekkel nagy irgalmamat, melyet irántuk érzek, és bátorítsd őket: bízzanak irgalmam mélységében." (Napló 1605 és 1567)
Az isteni irgalmasság üzenete azért nagyon fontos az egész emberiség számára, mert benne Jézus a bűnbánat és a megtérés fontosságára figyelmeztet, és azt kéri, hogy imádkozzunk és tegyünk minél többet a bűnösök megtéréséért.
Fausztina nővér lejegyezte az isteni irgalmassággal kapcsolatban mindazokat a lehetőségeket, melyek a lélekmentés hatékony eszközei. A Napló nyomán az Egyház az isteni irgalmasság öt kultuszát, ötféle tiszteletét engedélyezte. Ezek az Irgalmas Jézus képe, az isteni irgalmasság ünnepe, az isteni irgalmasság rózsafüzére, az isteni irgalmasság órája és az isteni irgalmasság tiszteletének terjesztése.
forrás: www.pecsiegyhazmegye.hu
fotó: www.oratio.hu
|
|
|
|