Az 520 méter magas hegyen található egy 8 méter magas feszület, amely 1934-ben épült. A fehér keresztet a medjugorjei hívek és a környékbeli közösségek közreműködésével emelték. A helyi hagyomány szerint Jézus keresztútját és szenvedéseit szimbolizálja. A Krizevac a medjugorjei Szűz Mária-jelenések történetéhez is kapcsolódik, hiszen sokan úgy tartják, hogy a hegy a Szűzanya üzeneteit közvetítő helyek egyike.

A Prágára néző dombon álló Strahov-kolostor a város gazdag szellemi és kulturális örökségének monumentális bizonyítéka. Az 1143-ban alapított bencés kolostor régóta a szellemi és vallási élet központja, emeletes falai évszázados történelmet tükröznek. Prága egyik legjelentősebb nevezetességeként a Strahov-kolostor ritka bepillantást kínál a látogatóknak a múltba, ötvözve az építészeti pompát mélységes szellemi hagyatékkal. A kolostor történelmi jelentősége túlmutat vallási intézményként betöltött szerepén. Hosszú története során a tanulás, a művészet és a kultúra jelzőfénye volt, formálva és tükrözve a város fejlődését. A Strahov-kolostor a kezdetektől szerény szerzetesi menedékhelyként a tudás és a kultúra hatalmas tárházává fejlődött, és megtestesíti Prága tartós szellemét. A Strahov-kolostor ma is a kulturális és spirituális tevékenységek élénk központja. Számos rendezvénynek ad otthont, a művészeti kiállításoktól a tudományos előadásokig, így élő bizonyítéka Prága folyamatos elkötelezettségének az örökség megőrzése és ünneplése mellett. Forrás: www.cars-scanner.com

A helyi hagyomány szerint államalapító királyunk, Szent István által is már látogatott bodajki kegyhely újkori felvirágoztatása a településen 1695-ben megjelenő kapucinus szerzeteseknek köszönhető. A koldulórendi barátok vélhetően a középkori alapokra kápolnát építettek, amelybe a környékbeli falvakba betelepített német ajkú lakosság körében nagy tiszteletnek örvendő Segítő Szűz Mária kegyképét helyezték el. A hely a felszentelésétől kezdve vonzotta a zarándokokat, akik fogadására 1728 és 1742 között felépült a ma is látható barokk templom. A templomhoz szervesen kapcsolódó plébániaépület 1755-ben épült kapucinus rendházként. A kolostor kertjéből leválasztott zarándokudvart, benne a hűs vizű forrással, valamint a szomszédos Kálvária-hegyre vezető keresztutat szintén a 18. század közepén alakították ki. Mindezek jelentős szereppel bírtak a zarándokok számának folyamatos gyarapodásában. Miután II. József király a szerzetesrendek jó részének működését betiltotta, 1788-ban a kapucinusok Bodajkot is elhagyták, a plébániát pedig a székesfehérvári egyházmegye vette át. A kegyhely töretlen népszerűsége miatt a zarándokudvart 1939 és 1942 között átépítették, bővítették. Az elmúlt évtizedben az épületek és környékük egészét átfogó fejlesztések történtek, amelyek nyomán kegytemplomunk ismét méltóvá vált, hogy elfoglalja helyét az ország legjelentősebb zarándokhelyei között. Forrás: www.bodajkikegyhely.hu

Az a város, ahol több alkalommal is megjelent Szent Mihály arkangyal. Monte Sant'Angelo ad otthont Európa egyik legfontosabb zarándokhelyének, a Mihály arkangyal szentélyének (Santuario di San Michele Arcangelo). Ez az UNESCO világörökségi helyszín már az 5. század óta vonzza a zarándokokat. A legenda szerint Mihály arkangyal többször is megjelent itt, ami miatt templomot építettek a barlang fölé, ahol állítólag a jelenések történtek. A szentély bejárata, amelyet egy 13. századi márványkapu alkot, egy földalatti barlangba vezet. Ennek a helynek a hangulata, lágy fényével és minden suttogást kiemelő akusztikájával lenyűgöző. Itt látható egy oltár Mihály arkangyal domborművével és más történelmi tárgyakkal. A Santuario di San Michele Archangelo szentélye a város legfontosabb műemlékévé vált. A 13. században épült a föld feletti rész, amelyen keresztül a barlangba léphetünk. Jobbra egy masszív nyolcszögletű harangtorony áll, amely szintén a 13. századból származik. A lépcsőn leereszkedünk a barlangba, amely kápolnaként szolgál. Belsejében figyelemre méltó freskódíszítés maradványai és egy 11. századból származó püspöki szék található. 1987-ben II. János Pál pápa is meglátogatta a szentélyt. Forrás: www.olaszorszagonline.hu

A Szent Benedek-bazilika a Piazza San Benedetto téren található Norcia központjában. A hagyomány szerint ez volt a ház, ahol Szent Benedek és Szent Skolasztika ikerszentek születtek. Szent Benedeknek, Európa védőszentjének, a nyugati szerzetesség atyjának (5-6. század) szentelt bazilika a régió egyik legjelentősebb szellemi helyszíne. A homlokzat jellemzően középkori, és eltér a 18. században teljesen átdolgozott belsőtől. Az épület, Szent Benedek kriptája fölé 1290 és 1338 között épült az első bővítési projekt kereteink belül, a valcastorianai Sant'Eutizio szerzetesei által. A harangtornyot a 14. században emelték, de egy 1703-as földrengés elpusztította a felső részt, amelyet hamarosan egy kisebb változat váltott fel. Az 1859-es földrengés után a homlokzat felső részét restaurálták. A templomon végzett utolsó munkálatok az 1950-es években történtek. 1570-ben a templom jobb oldalára egy eredetileg a gabonapiac tetőjeként használt karzatot helyeztek el. Forrás: www.umbriatourism.it Fotó: www.tripadvisor.com