A csíksomlyói Szűzanya-szoborhoz nem csupán egyéni, hanem közösségi, történelmi sorsfordulók is kapcsolódnak. Gondolhatunk itt Csík katolikus hitben való maradására, a hagyomány szerinti 1567. évi ütközetre, vagy 1694 februárjában az ismételt török támadás kivédésére, és arra a számtalan csodás gyógyulásra, amit a 18. században feljegyeztek. Nem véletlen tehát, hogy a csíksomlyói kegyszobrot már jóval a 18. század vége előtt – amikor Batthyány Ignác erdélyi püspök hivatalosan csodatevő Segítő Máriának ismerte el – a ferencesek és a székely nép körében csodákkal jeleskedő Boldogasszonynak tartották. Közbenjárását évszázadok óta kérjük, egyéni és közösségi életünkért ma is hozzá esedezünk. Forrás: www.magyarkurir.hu A legnagyobb ereje az, hogy a székely nép kezdettől fogva mai napig megtartotta ősi hitét Szűz Máriában. Ezért mai napig úgy tartják, hogy Csík és környéke az erdélyi katolikusok megmentője, az erősítőereje, a csíksomlyói Szűz Mária közbenjárása és védelme által. Ahányszor csak ellátogatunk Csíksomlyóra, gyerekek, felnőttek, idősek, betegek csillogó szemekkel lépnek be a templom ajtaján, azzal a reménnyel, hogy a magyarok körében annyira dicsőített Szűz Anya az ők kéréseiket is meghallgatja, betegségeikből kigyógyítja. Forrás: www.hargitaiertektar.ro

a Római egyházmegye székesegyháza, Róma püspöke – azaz a pápa – címtemploma. A lateráni egyházi épületegyüttes része. A bazilika a a legmagasabb rangú Róma négy pápai bazilikája közt.

A pálos rend központjában, a lengyelországi Częstohowa világhírű Jasna Góra kegyhelyén, Arnold Chrapkowski pálos generális áldotta meg és szentelte fel az újonnan kialakított Szent II. János Pál pápa kápolnát. A lengyelek és a magyarok mindig egymást erősítve és egymás hitéből erőt merítve álltak helyt Európa viszontagságos időszakában. A két nemzet történelme során, évszázadokon keresztül egymást segítette, hiszen sorsközösségben éltünk, és élünk jelenleg is. II. János Pál a rendszerváltás emblematikus alakja, aki a pálosok lengyelországi központjában többször is személyesen járt. Forrás, fotó: www.kekesonline.hu A Jasna Góra-i pálos kegyhelyen Arnold Chrapkowski generális áldotta meg a magyar hozzájárulással létrehozott Szent II. János Pál-kápolnát. A Szent II. János Pál tiszteletére létesített kápolna oltárképét a kolostorban élő szerzetes festette. Az oltárt, az ambót, a sekrestye berendezését, valamint a tizennégy állomásból álló stációs szoborcsoportot Dobróka László pálos confrater és családja adományozta Magyarországról. A keresztút Varga Gábor, Dombóváron élő keramikus és szobrászművész alkotása. Forrás: www.magyarkurir.hu

Olaszország egyik leghíresebb és leglátogatottabb szentélye, évente 6,5 millió zarándokával világ nyolc leglátogatottabb templomának egyike. Pápai bazilika és kisebb bazilika rangban van. Ez az első nagy, boltíves templomépület a kontinensen, amely 1232 és 1310 körül épült román és gótikus stíluselemekkel Páduai Szent Antal sírjának és ereklyéinek ad otthont. A bazilika bejárata előtt áll Gattamelata lovas szobra, mely Donatello világhírű alkotása.

1964-ben szentelték fel Fatimában a Magyar Kálváriát, amely elsősorban az 1956-ban külföldre menekült honfitársaink adományaiból épült fel. A Magyar Kálvária és a Szent István-kápolna első 14 stációja Marek László magyar építész műve, 1964. május 12-én szentelték fel ezeket. A kápolna szobrait Soares Branco portugál szobrász készítette. A 15. állomás, amelyet 1992. október 13-án, a fatimai jelenések 75. évfordulóján, a magyar nagykövet jelenlétében avattak fel, a lajosmizsei plébánia adományából épült, annak emlékére, hogy Magyarország felszabadult a kommunizmus alól. A 8. és a 9. stáció között áll egy szobor, amely a Szűzanya negyedik jelenésének állít emléket, ezt 1956. augusztus 12-én szentelték fel. A keresztút útvonala megegyezik azzal, amelyet a kis pásztorok minden nap megtettek, amikor otthonukból, Aljustrelből a juhnyájat legelni vitték Cova da Iriába, ahol a jelenések történtek. A jelenések során egyre többen kísérték el a gyerekeket, annak reményében, hogy láthatják a Szűzanyát, és egy csodának is szemtanúi lehetnek, ami 1917. október 13-án meg is történt. Kardos Illés, a Csanádi Egyházmegye papja 1944-ben hagyta el Magyarországot. Õ készítette elő a kálvária tervét és alapította a Fatimai Magyar Kálvária Mozgalmat. Hitte, Isten a Szűzanya közbenjárására kiemeli nemzetünket a rabságból. Kardos atya 1961-ben elhunyt, így nem élhette meg a rendszerváltás éveit. Utóda, Győrfy Albert plébános vitte tovább a mozgalom ügyeit, s sorra alakultak a gyűjtőközpontok azokban az országokban, ahol magyarok éltek. João leiria-fatimai megyéspüspök 1959-ben jelölte ki a keresztút útvonalát; azt az ösvényt, amelyen a három gyermek vezette a nyájat naponta szülőfalujából a jelenések helyszínére. Hamarosan lerakták a kálvária alapkövét. 1962. augusztus 11-én áldotta meg János püspök a tizennégy stációt és helyezte el az épülő Szent István-kápolna alapkövét. A szentelésre 1964. május 12-én került sor. A kápolna mennyezetén látható 55 négyzetméteres mozaik és a színes üvegablakok Prokop Péter római műtermében készültek. Forrás: www.magyarkurir.hu