A Pécsi ókeresztény nekropolisz (más néven Pécsi ókeresztény sírkamrák) UNESCO világörökség része 2000 óta, mivel kiemelkedő vallási, művészeti és történelmi jelentőséggel bír. A 4. és 5. századi sírkamrák a korai keresztény közösségek temetkezési helyei voltak. A Pécsi nekropolisz különlegessége, hogy a sírkamrák az egyiptomi, római és keresztény művészet elemeit ötvözik, és a temetkezési helyek gazdag falfestészetei és mozaikjai fontos vallási és művészeti értékeket őriznek. Ezen kívül a nekropolisz a keresztény kultúra és vallás fejlődésének szempontjából is fontos, mivel az ókeresztény temetkezési helyek egyik legismertebb és legjobb állapotban megőrzött példáját képviseli.

Telč városa Morvaország és Csehország délnyugati határának közelében, a Cseh Köztársaság Vysočina régiójában található. A 13. századig sűrű erdős vidéken található. Az ingatlan a történelmi városközpontból, a közepén található kastéllyal és két, eredetileg védelmi funkciót betöltő víztestből áll . A település eredete tisztázatlan: a mai város délkeleti részén Staré Město-n volt egy kora középkori település, de az 1333-1335 előtti okiratok nem említik Telčet, amikor egy fontos vár (és feltehetően templom és település) létezésére utalnak. Telč városát, amelynek területe 36 hektár, valószínűleg a 14. század közepén alapították. Maga a város különleges jelentőségű, mivel szándékosan alapították, hogy politikai és gazdasági irányítást szerezzenek egy olyan terület felett, ahol a 13. és 14. században mély erdők voltak. Telč kiemelkedő természete, kulturális elemeinek minősége és hitelessége, eredetének és fejlődésének kézzelfogható bizonyítéka, amelyet eredeti elrendezése és építészete, valamint festői környezete képvisel, megkérdőjelezhetetlen. A reneszánsz kastély a város központja . A városi városkép egyik fontos alkotóeleme , és gótikus elődjének nyilvánvaló nyomait őrzi . A kastély eredeti anyagi anyagával és díszítésével egyedülálló autentikus komplexum. Eredeti belső terét olasz művészet hatja át. Telč történelmi központjában egy háromszög alakú piactér található, amelyet reneszánsz és barokk polgárházak vesznek körül ( de középkori eredetűek ). Ezeket a házakat egy folyamatos árkád köti össze. Homlokzataikat a díszítőelemek választékának nagy változatossága jellemzi . A piactér közepén szökőkút és pestisoszlop áll . Kicsit távolabb található a városháza, a Szentlélek-templom, a Jezsuita Kollégium és a gótikus Szent Jakab-plébániatemplom . Végül a város keletkezésének és történeti fejlődésének bizonyítékai a kőből épült városfalak, amelyek működését az eredetileg stratégiai biztonságát szolgáló halastórendszer fokozta. Forrás: www.whc.unesco.org/

A Batalha kolostor (Mosteiro da Batalha) 1983-ban UNESCO világörökségi helyszín lett a kiemelkedő művészeti, vallási és történelmi jelentőségének köszönhetően. A kolostor felépítése a középkor egyik legfontosabb vallási és építészeti projektje volt. Az épület különlegessége a gótikus és manueline stílusok ötvözésében rejlik, belső terét a híres Érseki Kápolna és a Királyi Panteon díszítik, ahol fontos portugál uralkodók és családtagjaik temetkeztek. A kolostor Portugália történelmének fontos pillanatait tükrözi, mivel IV. János portugál király rendelete alapján építették a Aljubarotta-i csata (1385) után, amely biztosította Portugália függetlenségét. A kolostor azóta a portugál nemzeti örökség és vallási identitás szimbólumává vált.

Isztambul ma Törökország kulturális és gazdasági életének központja. A város őse i. e. 667-ben jött létre. A terület i. e. 64-ben római uralom alá került. A települést Nagy Konstantin császár hat évig tartó munkálatokkal átépítette, majd 330-ban az ország fővárosává tette. A birodalom 395-ös kettéválása után a Keletrómai Birodalom központja lett. A kereszténység elterjedésével patriarchátusi székhely, majd az 1054-es egyházszakadással az ortodox egyház központja volt, és az is maradt egészen 1453-ig. A különböző vallások, kultúrák, közösségek és építészeti alkotások jelenléte teszi a várost igazán különlegessé. A világörökség részét képező terület legfontosabb emlékei: Nagy Konstantin császár hippodromja, a Hagia Szophia, az Ahmed szultán-mecset (kék mecset), a Topkapı palota, a Szulejmán-mecset, a Hagia Irene templom, a Yerebatan Szeráj ciszternája, a Chora templom, a Valens-vízvezeték, a Pantokrator monostor és a városfalak. Az UNESCO Világörökségi listájára 1985 került.

A Vatikán a kereszténység egyik legszentebb helye, 1984-ben lett a világörökségi lista része. UNESCO világörökségi helyszínné való felvétele elsősorban vallási, kulturális és művészeti jelentőségének köszönhető. A Vatikán a keresztény világ központja, és magában foglalja a kereszténység egyik legfontosabb vallási helyét, a Szent Péter-bazilikát, amely a pápai székhely, valamint az Egyház és a vallásos örökség központja. A Vatikáni Múzeumok és a híres Sixtus-kápolna (Michelangelo festette mennyezete) művészeti jelentősége is meghatározó. A Vatikán építészeti csodái és művészeti gyűjteményei a reneszánsz és a barokk művészetek kiemelkedő alkotásaival díszítettek, amelyek a világ kulturális örökségét gazdagítják.