A Szent Péter Bazilika monumentális építménye ma a világ második legnagyobb keresztény temploma. Története nagyon hosszú időre nyúlik vissza, a templomot kétszer építették fel. Ezen a helyen építtette fel Constantinus császár a régi Szent Péter Bazilikát. A templom 326-ban került felszentelésre Szilveszter pápa által. A XIV. században megpróbálták az omladozó épületet helyreállítani, de mindenképpen szükségessé vált az újjá építés. Végül 1626-ban, a régi Szent Péter Bazilika felszentelésének 1300. évfordulóján szentelte fel a templomot VIII. Urbán pápa. Az előcsarnokba öt kapun át vezet az út, melynek stukkó mennyezete van. Jobbra láthatjuk a Constantinus szobrot, bal oldalon Nagy Károly lovasszobrát. A jobb szélső portál a Szent Kapu, azt kizárólag a szent évben nyitják meg. A belső részbe érkezve az első, mely magára vonja a figyelmet, a főoltár, mely Szent Péter sírja felett áll. A baldachint négy darab, 29 méter magas csavart oszlop tartja. Felette helyezkedik el a világhírű kupola, mely mára az egész kereszténység jelképe. A kupolacsarnok négy tartó oszlopa 71 méter magas, ezekre fülkék és loggiák lettek építve. A kápolnákban vannak az ereklyék. Itt találhatjuk a kereszt egy darabját, Szent Veronika kendőjét, Szent Longinus lándzsáját és Szent András fejét. Az oltár előtt lehet bejutni az apostol sír helyére is, ahol VI. Pius pápa térdelő szobrát láthatjuk. A főhajó végén található Péter püspöki széke, melyet a négy atya tart. A tájképet Bernini készítette, két oldalán pedig két sírkő található, VIII. Orbán pápa és III. Pál pápa sírköve. VIII. Pius pápa sírkövét a bal oldali mellékhajóban találjuk, a sekrestye és a kincstár bejáratánál. Itt tekinthetjük meg azon pápák névsorát is, akiket a Szent Péter templomban helyeztek örök nyugalomra. A bazilikához igazítva kellett a Szent Péter teret megtervezni és megépíteni. A teret Bernini tervezte. A kialakítását úgy kellett megterveznie, hogy a pápa a tér összes pontjáról jól látható legyen. Forrás: www.romalatnivalok.hu

A jellegzetes, háromtornyú templom, a város jelképe. A bazilika két legfontosabb kincse a Máriát és a kis Jézust ábrázoló kegyszobor és az I. Lajos által adományozott Szűz Mária-kép. A szobrot díszes ruhába öltöztetik az év három legfontosabb ünnepnapján: Nagypénteken, Mária születésének ünnepén és a város alapításának napján. Ezeket a drága anyagokból és csipkékből készült ruhákat nemes hölgyek készítették és adományozták, a ma látható darabok zömmel a XIX-XX. századból származnak. A Madonna és a kis Jézus koronái is adományok, általában a Rudnay Sándor hercegprímás által 1821-ben adományozott és X. Piusz pápa által 1908-ban megáldott koronapár látható a kegyszobron. A bazilikában páratlan egyházi gyűjtemény és múzeum található. A templomnak több magyar vonatkozása is van. Nagy Lajos építtette a gótikus templomot, illetve Mindszenty bíboros itt volt eltemetve, majd hamvait a rendszerváltás után Esztergomba vitték.

1917-ben a mai Jelenések kápolnája helyén álló tölgyfa fölött jelent meg a Szűzanya három pásztorgyermeknek. Ezt követően több jelenés is történt, melyeknek gyorsan híre kelt, és az utolsó alkalommal, október 13-án, mintegy 70 000 ember volt jelen Cova da Iriában. A Szűzanya kijelentette, hogy ő a Rózsafüzér Királynője, és azt kérte, hogy építsenek kápolnát a tiszteletére. A jelenés után történt a híres napcsoda. Ma itt található Szűzanya-szobor koronájában őrzik azt a golyót, melyet Szent II. János Pál testéből operáltak ki az 1981-es merénylet után. Forrás: www.magyarkurir.hu

Maria Schutz a „Semmering régió ékköve” (Alsó-Ausztria). A zarándoktemplom két tornya az erdő közepén, a Sonnwendstein lábánál, közvetlenül a Semmering-hágó előtt emelkedik. Amint számtalan tanúságtétel beszámol, a Szűzanya sok embernek adott vigaszt és segítséget itt az évszázadok során. Maria Schutzban a kegytemplom mellett a zarándoklatokkal és lelkipásztorkodással megbízott passionista kolostor, valaminta visszavonulásra és imádkozásra hívogató Marienhof, amely az auerbachi v.U.L.F. iskolanővérek által fenntartott. A városban számos étterem és üzlet található. A csodálatos táj és a kirándulóövezet Maria Schutz-ot kedvelt kirándulóhelyé teszi. Forrás: www.mariaschutz.at

Európa egyik legismertebb Szűz Mária ábrázolása, a lengyel katolicizmus és függetlenség szimbóluma. A Jasna Góra-i pálos kolostorban őrzik Lengyelországban, Częstochowában. A legenda szerint Szent Lukács evangélista festette egy cédrustáblára, amely a Szent Család otthonából származott. Az egyik legrégebbi Jasna Góra-i irat szerint a kép Jeruzsálemből Konstantinápolyon és Belzen keresztül került a kolostorba, 1382 augusztusában. Ugyanebben az évben kapták birtokul Jasna Górát (magyarul Fényes Hegy) a magyar pálosok.