Európa és a világ egyik legnagyobb kegyhelye, melyet évente 6 millió zarándok látogat meg. Lourdes-ban a 14 éves Soubirous Bernadettnek 1858-ban, 160 évvel ezelőtt 18 alkalommal jelent meg a Szent Szűz.

A Szent György-bazilikát I. Vratislav herceg alapította Kr. u. 920 körül, és Prága egyik legtörténelmibb látnivalójaként tartják számon. Kr. u. 973-ban a bazilikát a bencés apácák alapításával kibővítették, ami előkészítette az utat a Szent György bencés kolostor építéséhez. Azonban 1142-ben egy pusztító tűzvész a templom egy részét felemésztette, ami a templom újjáépítéséhez vezetett. Ez adta a bazilika jelenlegi román stílusú belső terét. A 13. század első felébenth században a templomhoz egy kápolnát építettek, amelyet Szent Ljudmila, Szent Vencel nagyanyja tiszteletére szenteltek fel. A prágai Szent György-bazilika hosszú fennállása során a történelem és a különböző korszakok tanúja lett. Lenyűgöző homlokzata és későbbi felújításai a kora barokk korszakról tanúskodnak. A 18. század elejénth században a templom építményei újabb kiegészítéssel bővültek. F.M. Kanka cseh építész és építőmester a barokk kápolnát a Nepomuki Szent János. A 18. század végénth században azonban a templomot csapatok szállták meg. Csak 1887-ben kezdték újra felépíteni. Ez 1908-ig tartott, F. Mach tervei alapján, aki vissza tudta állítani a templom eredeti román stílusú megjelenését. Napjainkban időszaki kiállításokat tekinthetünk meg benne, illetve koncerteket rendeznek itt. Forrás, fotó: www.prague.org

A vallásosak, s azok, akik még hisznek a csodákban, mindenképpen látogassanak el Prága első barokk templomába (1636-1644 között épült). Az eredetileg protestáns Győzedelmes Boldogasszony templomba (kostel Panny Marie Vítězné, Karmelitská 9., — alig 200 méterre a kisoldali Szent Miklós-templomtól), mely a fehér-hegyi csata után a karmelita rend kezébe került (ez a rend az ellenreformáció buzgó hittérítőjeként működött országszerte), s ahol magyar nyelven is imádkozhatnak a „Prágai Kis Jézuskához” (Bambino di Praga). A templom ezáltal a 60 cm magas, spanyol reneszánsz viaszfigura által – melyet l628-ban Lobkowitz Polixéna hercegnő ajándékozott a templomnak – vált különösen híressé főképpen Olaszországban, Spanyolországban és Dél-Amerikában, ahol sokszorosították a kis Jézus alakját. A templomban látható Szent Józsefet és Szent Annát ábrázoló oltárképeket Peter Brandl festette 1700 körül. A kis Jézus szobor csodatevő ereje hamarosan elterjedt az egész országban. A legenda szerint 1642-ben Jindřich Kolovrat, az országos udvarmester is a Jézus-szoborhoz imádkozott, amikor felesége elvesztette látását és hallását. Állítólag elég volt a szobrocskát megérinteni, s a felesége azon nyomban meggyógyult. A legtöbben gyermekáldást kértek a kis Jézustól, ezt kérte imájában III.Ferdinánd császár is 1647-ben. Állandóan nőtt a csodák száma, s ezzel egyenes arányban nőtt a tisztelők és adakozók száma is. 1649-ben, miután a svéd hadsereg elhagyta végre a lepusztult várost, szörnyű pestisjárvány tört ki, de a karmelita szerzetesek közül csodálatos módon senki sem pusztult el. A kis Jézus-szobor nagy tisztelői közé tartoznak: Páduai Antal, Avillai Teréz és Assisi Ferenc. A kis szobor csodatevő híre még ma is él. A kis Jézus-szobornak jelentős személyiségek kb. 60 ruhát ajándékoztak, ezek közül a legértékesebb az a ruhácska, amit Mária Terézia hímzett ki – 1754-ben – sajátkezűleg. A kis Jézuskát mindig a vallási ünnepeknek megfelelően öltöztetik át. Forrás: www.kulhonimagyarok.hu

Mária-kegyhely történetének kezdete 1917-re nyúlik vissza, amikor három pásztorgyermeknek több alkalommal megjelent Szűz Mária. Azóta minden évben több mint 5 millió ember látogat el a zarándokhelyre.

1964-ben szentelték fel Fatimában a Magyar Kálváriát, amely elsősorban az 1956-ban külföldre menekült honfitársaink adományaiból épült fel. A Magyar Kálvária és a Szent István-kápolna első 14 stációja Marek László magyar építész műve, 1964. május 12-én szentelték fel ezeket. A kápolna szobrait Soares Branco portugál szobrász készítette. A 15. állomás, amelyet 1992. október 13-án, a fatimai jelenések 75. évfordulóján, a magyar nagykövet jelenlétében avattak fel, a lajosmizsei plébánia adományából épült, annak emlékére, hogy Magyarország felszabadult a kommunizmus alól. A 8. és a 9. stáció között áll egy szobor, amely a Szűzanya negyedik jelenésének állít emléket, ezt 1956. augusztus 12-én szentelték fel. A keresztút útvonala megegyezik azzal, amelyet a kis pásztorok minden nap megtettek, amikor otthonukból, Aljustrelből a juhnyájat legelni vitték Cova da Iriába, ahol a jelenések történtek. A jelenések során egyre többen kísérték el a gyerekeket, annak reményében, hogy láthatják a Szűzanyát, és egy csodának is szemtanúi lehetnek, ami 1917. október 13-án meg is történt. Kardos Illés, a Csanádi Egyházmegye papja 1944-ben hagyta el Magyarországot. Õ készítette elő a kálvária tervét és alapította a Fatimai Magyar Kálvária Mozgalmat. Hitte, Isten a Szűzanya közbenjárására kiemeli nemzetünket a rabságból. Kardos atya 1961-ben elhunyt, így nem élhette meg a rendszerváltás éveit. Utóda, Győrfy Albert plébános vitte tovább a mozgalom ügyeit, s sorra alakultak a gyűjtőközpontok azokban az országokban, ahol magyarok éltek. João leiria-fatimai megyéspüspök 1959-ben jelölte ki a keresztút útvonalát; azt az ösvényt, amelyen a három gyermek vezette a nyájat naponta szülőfalujából a jelenések helyszínére. Hamarosan lerakták a kálvária alapkövét. 1962. augusztus 11-én áldotta meg János püspök a tizennégy stációt és helyezte el az épülő Szent István-kápolna alapkövét. A szentelésre 1964. május 12-én került sor. A kápolna mennyezetén látható 55 négyzetméteres mozaik és a színes üvegablakok Prokop Péter római műtermében készültek. Forrás: www.magyarkurir.hu