A Szent Péter Bazilika monumentális építménye ma a világ második legnagyobb keresztény temploma. Története nagyon hosszú időre nyúlik vissza, a templomot kétszer építették fel. Ezen a helyen építtette fel Constantinus császár a régi Szent Péter Bazilikát. A templom 326-ban került felszentelésre Szilveszter pápa által. A XIV. században megpróbálták az omladozó épületet helyreállítani, de mindenképpen szükségessé vált az újjá építés. Végül 1626-ban, a régi Szent Péter Bazilika felszentelésének 1300. évfordulóján szentelte fel a templomot VIII. Urbán pápa. Az előcsarnokba öt kapun át vezet az út, melynek stukkó mennyezete van. Jobbra láthatjuk a Constantinus szobrot, bal oldalon Nagy Károly lovasszobrát. A jobb szélső portál a Szent Kapu, azt kizárólag a szent évben nyitják meg. A belső részbe érkezve az első, mely magára vonja a figyelmet, a főoltár, mely Szent Péter sírja felett áll. A baldachint négy darab, 29 méter magas csavart oszlop tartja. Felette helyezkedik el a világhírű kupola, mely mára az egész kereszténység jelképe. A kupolacsarnok négy tartó oszlopa 71 méter magas, ezekre fülkék és loggiák lettek építve. A kápolnákban vannak az ereklyék. Itt találhatjuk a kereszt egy darabját, Szent Veronika kendőjét, Szent Longinus lándzsáját és Szent András fejét. Az oltár előtt lehet bejutni az apostol sír helyére is, ahol VI. Pius pápa térdelő szobrát láthatjuk. A főhajó végén található Péter püspöki széke, melyet a négy atya tart. A tájképet Bernini készítette, két oldalán pedig két sírkő található, VIII. Orbán pápa és III. Pál pápa sírköve. VIII. Pius pápa sírkövét a bal oldali mellékhajóban találjuk, a sekrestye és a kincstár bejáratánál. Itt tekinthetjük meg azon pápák névsorát is, akiket a Szent Péter templomban helyeztek örök nyugalomra. A bazilikához igazítva kellett a Szent Péter teret megtervezni és megépíteni. A teret Bernini tervezte. A kialakítását úgy kellett megterveznie, hogy a pápa a tér összes pontjáról jól látható legyen. Forrás: www.romalatnivalok.hu

A vallásosak, s azok, akik még hisznek a csodákban, mindenképpen látogassanak el Prága első barokk templomába (1636-1644 között épült). Az eredetileg protestáns Győzedelmes Boldogasszony templomba (kostel Panny Marie Vítězné, Karmelitská 9., — alig 200 méterre a kisoldali Szent Miklós-templomtól), mely a fehér-hegyi csata után a karmelita rend kezébe került (ez a rend az ellenreformáció buzgó hittérítőjeként működött országszerte), s ahol magyar nyelven is imádkozhatnak a „Prágai Kis Jézuskához” (Bambino di Praga). A templom ezáltal a 60 cm magas, spanyol reneszánsz viaszfigura által – melyet l628-ban Lobkowitz Polixéna hercegnő ajándékozott a templomnak – vált különösen híressé főképpen Olaszországban, Spanyolországban és Dél-Amerikában, ahol sokszorosították a kis Jézus alakját. A templomban látható Szent Józsefet és Szent Annát ábrázoló oltárképeket Peter Brandl festette 1700 körül. A kis Jézus szobor csodatevő ereje hamarosan elterjedt az egész országban. A legenda szerint 1642-ben Jindřich Kolovrat, az országos udvarmester is a Jézus-szoborhoz imádkozott, amikor felesége elvesztette látását és hallását. Állítólag elég volt a szobrocskát megérinteni, s a felesége azon nyomban meggyógyult. A legtöbben gyermekáldást kértek a kis Jézustól, ezt kérte imájában III.Ferdinánd császár is 1647-ben. Állandóan nőtt a csodák száma, s ezzel egyenes arányban nőtt a tisztelők és adakozók száma is. 1649-ben, miután a svéd hadsereg elhagyta végre a lepusztult várost, szörnyű pestisjárvány tört ki, de a karmelita szerzetesek közül csodálatos módon senki sem pusztult el. A kis Jézus-szobor nagy tisztelői közé tartoznak: Páduai Antal, Avillai Teréz és Assisi Ferenc. A kis szobor csodatevő híre még ma is él. A kis Jézus-szobornak jelentős személyiségek kb. 60 ruhát ajándékoztak, ezek közül a legértékesebb az a ruhácska, amit Mária Terézia hímzett ki – 1754-ben – sajátkezűleg. A kis Jézuskát mindig a vallási ünnepeknek megfelelően öltöztetik át. Forrás: www.kulhonimagyarok.hu

Itália déli partján, Bari városában található a Szent Miklós Bazilika, ami nem csupán egy templom – ez egy kis csoda, mely szerte Európában és a keresztény világban mély vallási jelentőséggel bír. A bazilika az UNESCO Világörökségi javaslati listáján szerepel. 1087 és 1197 között épült, az Italo-normann uralom idején, és nemcsak a római katolikusok, de az ortodox keresztények számára is fontos zarándokhely a Szent Miklós templom Bariban. Szent Miklós ereklyéit eredetileg Myra városában, a mai Törökországban őriztek. Amikor Myra szaracénok kezére került, úgy gondolták, ideje biztonságosabb helyre vinni a szent maradványait. Állítólag maga a szent, amikor Rómába tartott, Barit választotta eltemetési helyként. Velence és Bari között hatalmas verseny zajlott az ereklyékért, de végül Bari nyert. Az ereklyéket a görög őrzők és muzulmán uraik orra elől ellopták, és végül 1087. május 9-én biztonságosan Bariba érkeztek.

A templom tiszteletet ad Szent Piusz X. pápának, aki a Szűz Mária-jelenésekkel és Lourdes vallási jelentőségével is összefonódott. A bazilika nemcsak az ő személyes tiszteletére készült, hanem az egyházi hagyományok és Lourdes vallási örökség ötvözésére. A templom hatalmas méretéből adódóan nagy zarándokcsoportokat is képes befogadni: A föld alatt 12 000 négyzetméteren terül el, 25 000 férőhelyes. 39 különböző szentet és üdvözültet ábrázoló mennyezete van.

Egykor önálló község, 1959 óta Csíkszereda településrésze, Romániában, Hargita megyében. A katolikus vallású székelyek híres Mária-kegyhelye, búcsújáróhelye és szellemi életének több évszázados központja. Minden pünkösdkor itt zajlik a híres csíksomlyói búcsú.