Ahmed szultán mecset, ismertebb nevén a kék mecset Isztambul egyik központi mecsete. Népszerű nevét azokról a kék csempékről kapta, melyek belső falait borítják (20 000 kézzel készített izniki csempe, 50 különböző motívummal). A dzsámit 1609 és 1616 között építették I. Ahmed oszmán szultán utasítására. A mecsetnek 6 minaretje van. A dzsámihoz tartozó épületegyüttesben találhatjuk a szultán és felesége, Köszem szultána türbéjét, egy medreszét és egy kórházat. A kék mecset Isztambul egyik legnépszerűbb látványossága, a világ egyik legismertebb épülete.

A kápolna az egykori doberdói front mögött kialakított nagy katonai temetők mellett, a Doberdo del Lago községhez tartozó Visintini településen áll. Magyar katonák kezdték el építeni még a háború idején, a temetőben nyugvó bajtársaik emlékére. A kápolna helyét állítólag IV. Károly király jelölte ki egyik harctéri látogatása során. Felavatását 1918 őszére tervezték, de a háború akkorra véget ért, ezért már nem szentelték fel. Hosszú, kalandos története során az istállóként, raktárként is használt épületet magyar–olasz összefogással felújították és 2009. május 30-án, Sólyom László köztársasági elnök jelenlétében, ökumenikus szertartás keretében szentelték fel. Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök 2022. november 7-én felszentelte a kápolna új harangját a doberdói és isonzói hadszíntéren elesett magyar katonákra emlékezve.

Az 1807-ben Isztambulba letelepedett Ferences Konventuális Kistestvérek (ofmconv) 1815-ben fatemplomot építettek ezen a kis környéken. A ferences atyák 1865. június 25-én tették le a jelenlegi templom alapjait a templom helyén. Az alapítvány első kövét 1866. szeptember 8-án szentelték fel, és a templomot istentiszteletre nyitották meg. A templom építését a hívek nagylelkű támogatása tette lehetővé; A templom építését Giovanni Franconi atya irányította. Az első világháború idején a templomot muszlim gyerekek refektóriumává alakították át. Az egyhajós bazilika alakú templom a neoklasszicizmusra és a neoreneszánszra, sőt néhány barokk elemre is emlékeztet. A 31 méter hosszú, 11 méter széles és 15 méter magas templom kezdetben látható téglából épült, majd 1995-ben mészvédő réteget hordtak fel. Az egyszerű rózsaablak alatt, a dedikációs felirat alatt és a két neogótikus ablak között a vaskapukon két imádkozó vasangyal őrzi féltékenyen a templom bejáratát. Ezek az angyalok azonban gyengéden hívják az embereket, hogy lépjenek be a templomba és imádkozzanak. Az ajtók alatt nagy márványlap van; A templomba való belépéshez fel kell emelni a lábunkat. Mintha arra emlékeztetné a látogatót, hogy az imádkozáshoz az Úr felé kell járni. A két barokk ablakban van valami különleges. A 6+6 gyertya formájú vasrácsok Izrael tizenkét törzsére emlékeztetnek. Más szavakkal, az ember csak akkor válik „Isten népévé”, ha imádkozik és imádja a Magasságos Istent. Tehát ez a 12 gyertyából álló rács a zsidókra és a keresztényekre emlékezteti a járókelőket.

Maria Schutz a „Semmering régió ékköve” (Alsó-Ausztria). A zarándoktemplom két tornya az erdő közepén, a Sonnwendstein lábánál, közvetlenül a Semmering-hágó előtt emelkedik. Amint számtalan tanúságtétel beszámol, a Szűzanya sok embernek adott vigaszt és segítséget itt az évszázadok során. Maria Schutzban a kegytemplom mellett a zarándoklatokkal és lelkipásztorkodással megbízott passionista kolostor, valaminta visszavonulásra és imádkozásra hívogató Marienhof, amely az auerbachi v.U.L.F. iskolanővérek által fenntartott. A városban számos étterem és üzlet található. A csodálatos táj és a kirándulóövezet Maria Schutz-ot kedvelt kirándulóhelyé teszi. Forrás: www.mariaschutz.at

A települést Nyugat-Hercegovinában többnyire horvátok lakják. 1981-ben hat helyi fiatalnak jelent meg a Szűzanya a kisváros melletti domboldalon. A gyerekek elmesélték a látottakat, és ettől kezdve a kisváros az egyik legjelentősebb Mária-kegyhellyé vált: több mint kétmillió zarándok érkezik ide évente a világ minden tájáról.