A Szent György-bazilikát I. Vratislav herceg alapította Kr. u. 920 körül, és Prága egyik legtörténelmibb látnivalójaként tartják számon. Kr. u. 973-ban a bazilikát a bencés apácák alapításával kibővítették, ami előkészítette az utat a Szent György bencés kolostor építéséhez. Azonban 1142-ben egy pusztító tűzvész a templom egy részét felemésztette, ami a templom újjáépítéséhez vezetett. Ez adta a bazilika jelenlegi román stílusú belső terét. A 13. század első felébenth században a templomhoz egy kápolnát építettek, amelyet Szent Ljudmila, Szent Vencel nagyanyja tiszteletére szenteltek fel. A prágai Szent György-bazilika hosszú fennállása során a történelem és a különböző korszakok tanúja lett. Lenyűgöző homlokzata és későbbi felújításai a kora barokk korszakról tanúskodnak. A 18. század elejénth században a templom építményei újabb kiegészítéssel bővültek. F.M. Kanka cseh építész és építőmester a barokk kápolnát a Nepomuki Szent János. A 18. század végénth században azonban a templomot csapatok szállták meg. Csak 1887-ben kezdték újra felépíteni. Ez 1908-ig tartott, F. Mach tervei alapján, aki vissza tudta állítani a templom eredeti román stílusú megjelenését. Napjainkban időszaki kiállításokat tekinthetünk meg benne, illetve koncerteket rendeznek itt. Forrás, fotó: www.prague.org

A hármashalom eredetileg a Golgota szimbóluma volt, később a Magyar Királyság három legmagasabb hegyét jelképzete, a Mátrát, Tátrát és Fátrát. Az oltárt 1996. november 24-én, Krisztus Király ünnepén avatták fel. Napjainkban otthont ad az évente megszervezett pünkösdi búcsúnak, az Ezer Székely Leány Napjának és sok más eseménynek. 2019. június 1-én a Hármashalom-oltárnál mutatott be istentiszteletet I. Ferenc pápa, és ugyanitt adta át a pápai aranyrózsát, Mária-tisztelete jeléül.

A memóriai remeteség építését 1182-ben D. Fuas Roupinho – egy e vidékről származó nemes – bízta meg, aki meg akarta köszönni a Szűzanya imáit, amikor megmentette őt a halálos bukástól. Szarvasvadászat közben a lova majdnem leugrott a szikláról a tengerbe, de az utolsó pillanatban megállt. A kisméretű piramistetős kápolna a hegyfok szélén, a ló patanyomának nyomát ma is viselő szikla mellett található - a csoda tanúságaként. A kápolna belsejében figurális kék-fehér azulejo csempepanelek találhatók, amelyek a Szűzanya megjelenését ábrázolják, amint a szarvas szinte beugrott az ürességbe. A kápolnában található egy pince is, amely megfelel annak a barlangnak, ahol az eredeti Szűz Mária-kép jelent meg, akitől D. Fuas segítséget kért. Forrás: www.visitportugal.com

1981. június 24-én 18 óra körül hat fiatal a medjugorjei plébániáról: Ivanka Ivanković, Mirjana Dragićević, Vicka Ivanković, Ivan Dragićević, Ivan Ivanković és Milka Pavlović, a Crnica hegyen, melyet Podbrdonak is hívnak fehér tüneményt láttak karjában a gyermekkel. Meglepődtek és megijedtek, ezért nem léptek közelebb hozzá. Másnap a napnak ugyanabban az órájában, 1981. június 25-én közülük négyen: Ivanka Ivanković, Mirjana Dragićević, Vicka Ivanković és Ivan Dragićević erős késztetést éreztek arra, hogy oda menjenek, ahol előző nap látták Azt, akit a Szűzanyaként ismertek fel. Csatlakozott még hozzájuk Marija Pavlović és Jakov Čolo. Így rajzolódott ki a medjugorjei látnokok csoportja. Együtt imádkoztak és beszélgettek a Szűzanyával. Attól a naptól kezdve minden nap megjelent nekik a Szűzanya, akár együtt voltak, akár nem. Milka Pavlović és Ivan Ivanković többé soha nem látták a Szűzanyát. Forrás: www.medjugorje.hr

Ez a barlang az a hely, ahol Soubirous Bernadett látta a Szűz Máriát. Ma a barlangot körülvevő terület a zarándokok számára szent hely, itt imádkoznak, meditálnak. A barlang előtt található egy kis oltár, ahol szentmiséket tartanak. A barlang ismert arról is, hogy itt fakad az a gyógyító erejű forrás, melyhez több ezer gyógyulás köthető.