1917-ben a mai Jelenések kápolnája helyén álló tölgyfa fölött jelent meg a Szűzanya három pásztorgyermeknek. Ezt követően több jelenés is történt, melyeknek gyorsan híre kelt, és az utolsó alkalommal, október 13-án, mintegy 70 000 ember volt jelen Cova da Iriában. A Szűzanya kijelentette, hogy ő a Rózsafüzér Királynője, és azt kérte, hogy építsenek kápolnát a tiszteletére. A jelenés után történt a híres napcsoda. Ma itt található Szűzanya-szobor koronájában őrzik azt a golyót, melyet Szent II. János Pál testéből operáltak ki az 1981-es merénylet után. Forrás: www.magyarkurir.hu

római katolikus székesegyház, Mária-szentély és kisebb bazilika (basilica minor) Bartolo Longo megbízásából, az olaszországi Pompeiben épült, s a Pompei Területi Prelatúra székhelye. Itt nyugszik a három látnok, Francisco, Jácinta és Lucia. A bazilika előtti teret félkör alakú oszlopcsarnok szegélyezi. Ezen a téren, a jelenés pontos helyén áll a Jelenések kápolnája.

A templom tiszteletet ad Szent Piusz X. pápának, aki a Szűz Mária-jelenésekkel és Lourdes vallási jelentőségével is összefonódott. A bazilika nemcsak az ő személyes tiszteletére készült, hanem az egyházi hagyományok és Lourdes vallási örökség ötvözésére. A templom hatalmas méretéből adódóan nagy zarándokcsoportokat is képes befogadni: A föld alatt 12 000 négyzetméteren terül el, 25 000 férőhelyes. 39 különböző szentet és üdvözültet ábrázoló mennyezete van.

Máriacell központjától nem messze, a bazilika mögötti úton található a Szűz Máriának szentelt kápolna, melyet 1711-ben építettek. A kápolna vízének gyógyító erőt tulajdonítanak, melyből a gyakran visznek haza magukkal. A barokk oltáron lévő 15. századból származó szobor a trónon ülő Madonnát ábrázolja gyermekével, polychrom fafaragással körülvéve. Két oldalt Mária szülei: Joachim és Anna szobra áll. A gyógyító forrásvíz kannákból csordogál, melyeket angyalok tartanak a kőmedencék fölé. A klasszikus oromzattal díszített kapun lépünk be a négyszögű templomba. Felül párkány fut körbe. A mennyezeti freskó közepén a Szentlélek lebeg a vizek fölött. Valamennyi jelenet a gyógyító erejű forrásra utal: Mózes vizet fakaszt a sziklából; Jézus Jákob kútjánál; a szír Námán megfürdik a Jordánban; a vakon született meggyógyul a Silóé tavánál.

A vallásosak, s azok, akik még hisznek a csodákban, mindenképpen látogassanak el Prága első barokk templomába (1636-1644 között épült). Az eredetileg protestáns Győzedelmes Boldogasszony templomba (kostel Panny Marie Vítězné, Karmelitská 9., — alig 200 méterre a kisoldali Szent Miklós-templomtól), mely a fehér-hegyi csata után a karmelita rend kezébe került (ez a rend az ellenreformáció buzgó hittérítőjeként működött országszerte), s ahol magyar nyelven is imádkozhatnak a „Prágai Kis Jézuskához” (Bambino di Praga). A templom ezáltal a 60 cm magas, spanyol reneszánsz viaszfigura által – melyet l628-ban Lobkowitz Polixéna hercegnő ajándékozott a templomnak – vált különösen híressé főképpen Olaszországban, Spanyolországban és Dél-Amerikában, ahol sokszorosították a kis Jézus alakját. A templomban látható Szent Józsefet és Szent Annát ábrázoló oltárképeket Peter Brandl festette 1700 körül. A kis Jézus szobor csodatevő ereje hamarosan elterjedt az egész országban. A legenda szerint 1642-ben Jindřich Kolovrat, az országos udvarmester is a Jézus-szoborhoz imádkozott, amikor felesége elvesztette látását és hallását. Állítólag elég volt a szobrocskát megérinteni, s a felesége azon nyomban meggyógyult. A legtöbben gyermekáldást kértek a kis Jézustól, ezt kérte imájában III.Ferdinánd császár is 1647-ben. Állandóan nőtt a csodák száma, s ezzel egyenes arányban nőtt a tisztelők és adakozók száma is. 1649-ben, miután a svéd hadsereg elhagyta végre a lepusztult várost, szörnyű pestisjárvány tört ki, de a karmelita szerzetesek közül csodálatos módon senki sem pusztult el. A kis Jézus-szobor nagy tisztelői közé tartoznak: Páduai Antal, Avillai Teréz és Assisi Ferenc. A kis szobor csodatevő híre még ma is él. A kis Jézus-szobornak jelentős személyiségek kb. 60 ruhát ajándékoztak, ezek közül a legértékesebb az a ruhácska, amit Mária Terézia hímzett ki – 1754-ben – sajátkezűleg. A kis Jézuskát mindig a vallási ünnepeknek megfelelően öltöztetik át. Forrás: www.kulhonimagyarok.hu