1964-ben szentelték fel Fatimában a Magyar Kálváriát, amely elsősorban az 1956-ban külföldre menekült honfitársaink adományaiból épült fel. A Magyar Kálvária és a Szent István-kápolna első 14 stációja Marek László magyar építész műve, 1964. május 12-én szentelték fel ezeket. A kápolna szobrait Soares Branco portugál szobrász készítette. A 15. állomás, amelyet 1992. október 13-án, a fatimai jelenések 75. évfordulóján, a magyar nagykövet jelenlétében avattak fel, a lajosmizsei plébánia adományából épült, annak emlékére, hogy Magyarország felszabadult a kommunizmus alól. A 8. és a 9. stáció között áll egy szobor, amely a Szűzanya negyedik jelenésének állít emléket, ezt 1956. augusztus 12-én szentelték fel. A keresztút útvonala megegyezik azzal, amelyet a kis pásztorok minden nap megtettek, amikor otthonukból, Aljustrelből a juhnyájat legelni vitték Cova da Iriába, ahol a jelenések történtek. A jelenések során egyre többen kísérték el a gyerekeket, annak reményében, hogy láthatják a Szűzanyát, és egy csodának is szemtanúi lehetnek, ami 1917. október 13-án meg is történt. Kardos Illés, a Csanádi Egyházmegye papja 1944-ben hagyta el Magyarországot. Õ készítette elő a kálvária tervét és alapította a Fatimai Magyar Kálvária Mozgalmat. Hitte, Isten a Szűzanya közbenjárására kiemeli nemzetünket a rabságból. Kardos atya 1961-ben elhunyt, így nem élhette meg a rendszerváltás éveit. Utóda, Győrfy Albert plébános vitte tovább a mozgalom ügyeit, s sorra alakultak a gyűjtőközpontok azokban az országokban, ahol magyarok éltek. João leiria-fatimai megyéspüspök 1959-ben jelölte ki a keresztút útvonalát; azt az ösvényt, amelyen a három gyermek vezette a nyájat naponta szülőfalujából a jelenések helyszínére. Hamarosan lerakták a kálvária alapkövét. 1962. augusztus 11-én áldotta meg János püspök a tizennégy stációt és helyezte el az épülő Szent István-kápolna alapkövét. A szentelésre 1964. május 12-én került sor. A kápolna mennyezetén látható 55 négyzetméteres mozaik és a színes üvegablakok Prokop Péter római műtermében készültek. Forrás: www.magyarkurir.hu

A Jasna Góra-bazilika, más néven a Szent Kereszt Felfedezése és a Boldogságos Szűz Mária születése bazilika a częstochowai Jasna Góra kolostoregyüttesének fő eleme, amely 1906 óta kisebb bazilika. A címet X. Pius pápa adta. Ennek a szent épületnek a története Władysław Jagiełło lengyelországi uralkodása idejére nyúlik vissza, amikor is a 15. század 20-as éveiben egyhajós, gótikus stílusú templomot emeltek, amely ugyanabban az évben. században háromhajós templommá bővítették. A mai bazilika helyén azonban úgy tartják, hogy már korábban is fatemplom állt. A templom jelenlegi formáját a 17. század végén alakították ki, amikor az 1690-es tűzvészben keletkezett károkból újjáépítették az épületet. Ekkor barokk stílusban átépítették a templomot, megemelték a hajókat, valamint a szentélyt. A hajóban új boltozatokat is alkalmaztak, miközben a folyosókban megtartották a gótikus boltozatokat. Jelenleg észak felől a bazilika szomszédságában áll a Częstochowai Szűzanya kápolna a híres Jasna Góra-i Szűzanya festményével. A Jasna Góra-bazilikát a Mária-kultusz egyik legjelentősebb lengyelországi helyszíneként tartják számon, hazánk egyik legjelentősebb zarándokhelyeként.

A Prágára néző dombon álló Strahov-kolostor a város gazdag szellemi és kulturális örökségének monumentális bizonyítéka. Az 1143-ban alapított bencés kolostor régóta a szellemi és vallási élet központja, emeletes falai évszázados történelmet tükröznek. Prága egyik legjelentősebb nevezetességeként a Strahov-kolostor ritka bepillantást kínál a látogatóknak a múltba, ötvözve az építészeti pompát mélységes szellemi hagyatékkal. A kolostor történelmi jelentősége túlmutat vallási intézményként betöltött szerepén. Hosszú története során a tanulás, a művészet és a kultúra jelzőfénye volt, formálva és tükrözve a város fejlődését. A Strahov-kolostor a kezdetektől szerény szerzetesi menedékhelyként a tudás és a kultúra hatalmas tárházává fejlődött, és megtestesíti Prága tartós szellemét. A Strahov-kolostor ma is a kulturális és spirituális tevékenységek élénk központja. Számos rendezvénynek ad otthont, a művészeti kiállításoktól a tudományos előadásokig, így élő bizonyítéka Prága folyamatos elkötelezettségének az örökség megőrzése és ünneplése mellett. Forrás: www.cars-scanner.com

Ahmed szultán mecset, ismertebb nevén a kék mecset Isztambul egyik központi mecsete. Népszerű nevét azokról a kék csempékről kapta, melyek belső falait borítják (20 000 kézzel készített izniki csempe, 50 különböző motívummal). A dzsámit 1609 és 1616 között építették I. Ahmed oszmán szultán utasítására. A mecsetnek 6 minaretje van. A dzsámihoz tartozó épületegyüttesben találhatjuk a szultán és felesége, Köszem szultána türbéjét, egy medreszét és egy kórházat. A kék mecset Isztambul egyik legnépszerűbb látványossága, a világ egyik legismertebb épülete.

római katolikus székesegyház, Mária-szentély és kisebb bazilika (basilica minor) Bartolo Longo megbízásából, az olaszországi Pompeiben épült, s a Pompei Területi Prelatúra székhelye. Itt nyugszik a három látnok, Francisco, Jácinta és Lucia. A bazilika előtti teret félkör alakú oszlopcsarnok szegélyezi. Ezen a téren, a jelenés pontos helyén áll a Jelenések kápolnája.